A mostani blogbejegyzésben ezeket a kérdéseket veszem górcső alá, illetve azt, hogy mi mindenre érdemes odafigyelni, hogy csökkentsük az esélyét annak, hogy ínyplasztikán kelljen átesnünk.
Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán mikor kerülhet szóba maga az ínyplasztika téma? Leggyakrabban azokban az esetekben, amikor az íny egy része visszahúzódott, vagyis magasabban helyezkedik el a kelleténél, emiatt pedig esztétikai problémákat, érzékenységet (vagy mindkettőt) okoz. Ilyen esetekben lehet segíteni a helyzeten egy kis plasztikai beavatkozással, ami helyreállítja az íny egészséges állapotát.
Mi miatt válhat szükségessé az ínyplasztika?
Mielőtt rátérnék magára az ínyplasztikára fontosnak tartom, hogy megértsük az odáig vezető utat is, hiszen mindennek, így az ínyplasztikai beavatkozásnak is megvan az előzménye, ami kivált egy olyan állapotot, amelyet utána ezzel az eljárással korrigálhatunk.
Biológiai rendszerekben gondolkodva, fel kell tennünk a kérdést, hogy miért van ínyvisszahúzódás, miért vannak fogkopások, miért van fognyaki érzékenység? Sokszor a stressz okozta fogszorítás, csikorgatás okozza a problémát, ami az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, és lassan népbetegséggé válik.
Stressz és fogcsikorgatás
A harapástudomány specialistái szerint a fogainknak valójában csak rágáskor kellene érintkezniük. Stresszes helyzetekben mégis gyakran előfordul, hogy összeszorítjuk a fogainkat, ami akár csikorgatássá is fejlődhet. Az alvás során ezek a reflexek felerősödhetnek, aminek következményeként a fogzománc is károsodhat, és a túlterheléstől az íny is visszahúzódhat.
Ez idővel erőteljes fájdalmat okozhat, amelynek okát nem mindig könnyű azonosítani, mert mindeközben maguk a fogak lehetnek teljesen egészségesek.
Fogzománckopás
A stressz okozta fogszorítás és csikorgatás további következményei közé tartozik a fogzománc kopása és a fogak érzékenysége. A nyaki kopások miatt hosszabbnak tűnnek a fogak és az íny visszahúzódása is jellemző tünet ilyenkor. A folyamatos fogszorítás következtében kialakuló rágófelszíni kopások miatt ráadásul összecsúszhat a harapás, aminek eredményeként az egész helyzet romlik. Ez a folyamat nem áll meg magától, mindenképpen profi beavatkozás szükséges, hogy megállítsa a kopást és az azzal járó következményeket.
Extrém esetekben a fogszorítás miatt akár a fogak is kettérepedhetnek. A csikorgatás jelei lehetnek a rágófelszínen megjelenő kopások, vagy az, hogy a fogzománc sárgásabbá válik a dentin megjelenése miatt. Az egész fogszerkezet is érintett lehet, ha a nyomás oldalirányú, ami a fognyaknál kiinduló repedéseket, sőt törést is okozhat.
Rossz szokások
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a szokásos éjszakai fogcsikorgatás, napközbeni szorítás mellett milyen más szokásoknak lehet hatása a fogínyre. Az egyik ilyen gyakori szokás a rágógumizás. A cukormentes rágóguminak számos pozitív hatása ismert, mint például a frissebb szájérzet, ráadásul a rágóba bele is ragad a sok kis plakk, tehát ezzel a kis gumis polírozóval tulajdonképpen átsimogatjuk a fogfelületeket.
Mindezek mellett azonban, ha valaki túlzott mértékben rágógumizik - például naponta rendszeresen 4-5-6 alkalommal -, az hosszú távon hasonló hatást fejthet ki, mint az éjszakai fogcsikorgatás. A rágógumit ugyanis erőteljesen kell megdolgozni, ami folyamatos igénybevételt jelent a rágóizmok számára.
Fontos megemlíteni, hogy a rágógumizás gyakran kapcsolódik bizonyos szituációkhoz, például stresszhelyzetekhez. Ha valaki stresszes helyzetben van, pszichésen kialakulhat a reflex, hogy szorítsa össze a fogát, esetleg rágógumit rágjon. Ez egy komplex izomműködést jelent, melynek során az izmokat idegrendszeri pályák irányítják. Ha ezek a pályák egy asszociáció, egy összeköttetés által aktiválódnak - például egy rossz álom vagy stresszhelyzet hatására - a fogszorítás is jelentkezhet. Tehát a rágógumizás hatását mindenképpen figyelembe kell vennünk, amikor a fogíny esetleges diszfunkcióit vizsgáljuk.
Mi a helyzet a gyerekek fogaival és az ínyükkel?
Azt gondolhatnánk, hogy ebben a témában a gyerekek nem érintettek, pedig mivel nekik is vannak fogaik, ínyük, így őket sem kerüli el feltétlenül a feszes íny, a csikorgatás, valamint a kopások problémája. Ők is stresszelhetnek és bizony az ő fogaikra, ínyükre is oda kell figyelni. A gyermekkor gyorsan változó, fejlődő időszak, amikor megjelennek a tejfogak, majd következik a fogváltás, végül a maradófogak nőnek ki. A tejfogakkal kapcsolatban számos tévhit él, például, hogy kevésbé fontos az ápolásuk, hiszen úgyis felváltják őket a maradófogak. Ez azonban téves megközelítés és a helytelen gyermekkori fogápolás valamint az ebből adódó fogvesztés számos későbbi gond - például ínyprobléma - forrása is lehet.
A gyerekeknél talán a megelőzés a legfontosabb, ennek pedig szerves része, hogy a kicsik minél hamarabb megtanuljanak helyesen és önállőan fogat mosni, a szülőknek pedig sokkal tudatosabbnak kell lenniük és tudatosan kell gondoskodniuk a gyerekek fogainak egészségéről. Ebbe beletartozik a tudatos vásárlás, étkezés - hiszen nem a gyerek fog elmenni a boltba és megvenni az édességet -, a megfelelő szájápolási rutin kialakítása és a rendszeres fogászati kontroll is.
Szerencsére a gyerekek rendkívül nyitottak az új információkra és a megfelelő hozzáállás valamint tudás elsajátítása nagyban csökkentheti a kockázatát annak, hogy később bármiféle komoly beavatkozást el kelljen majd végezni náluk.
Az ínyplasztikához vezető út tehát meglehetősen kanyargós és sok tényező állhat a háttérben, ami végül indokolttá teszi, de némi odafigyeléssel és tudatossággal elkerülhető.
Jelentkezz be egy dentálhigiénés kontrollra és máris sokat tettél azért, hogy a fogaid és az ínyed megkapja azt a figyelmet és gondoskodást, amit megérdemel.
A szép mosoly a legjobb befektetés!
Foglalj időpontot dentálhigiénés ellenőrzésre akár most! >
Időpontfoglalás